Krisztus útiterve a szabadsághoz

Az Exodus 90 egy kilencven napos lelkigyakorlat férfiaknak, amely Krisztus szabadsághoz vezető útitervén alapul: ima, aszkézis és férfiközösség. Az a célja, hogy szabaddá tegye a férfiakat, hogy szabadon szeressék és szolgálhassák családjukat és az egyházat, úgy, Isten meghívása szerint.

A Krisztus útitervéről szóló Exodus 90 terepkalauz következő részei kézzelfoghatóan elmagyarázzák az imát, az aszkézist és a férfiközösséget, valamint egyéb szükséges információkat. Ezeknek a részeknek az olvasása nemcsak felkészít az elkövetkezendőkre, hanem az igazsággal is felvértez, amelyre szüksége van ahhoz, hogy segítsen elhárítani a Gonosz hazugságait és az általa támasztott kétségeket, miközben elkezded(és folytatod) ezt a gyakorlatot. Ne merészkedj felkészületlenül a pusztába. Olvasd el ezeket a részeket, mielőtt elkezded a lelkigyakorlatot, és győződj meg róla, hogy testvéreid is ezt teszik.

Hűség az imához

Miközben a pusztaba merészkedel, valószínűleg panaszkodni fogsz. Az izraelitákhoz hasonlóan te is kísértést fogsz érezni, hogy visszatérj Egyiptomba és azokhoz bűnökhöz, amelyeket magad mögött akartál hagyni (Exodus 32,1–6). Állj szilárdan. Ahogy Szent Péter figyelmeztet minket: „Ellenfeletek, az ördög, mint ordító oroszlán körüljár, keresve, akit felfaljon” (1Péter 5,8). Mindazonáltal azt is megparancsolja nekünk, hogy álljunk ellen az ördögnek, maradjunk „szilárdak hitünkben”. Maradjatok szilárdak abban a bizalomban, hogy Isten mindenhatósága és atyai szeretete oda vezet, ahova kell, függetlenül attól, hogy mennyire nehézzé válnak a dolgok.

A nagy kísértés, amellyel sok Exodus-t végző férfi szembesül, az, hogy csökkentse a napi imát, vagy teljesen felhagyjon vele. A férfiak gyakran aggódnak amiatt, hogy mennyi időt töltenek családjuktól távol, amikor napi imát vállalnak. Mégis, szánj egy percet arra, hogy reflektálj saját magadra:

• Mennyi időt loptál el a családodtól az elmúlt kilencven napban azzal, hogy videojátékokat játszottál, tovább dolgoztál vagy a televízió képernyőjét bámultad?
• Mit állítasz tulajdonképpen akkor, amikor kevésbé fontosnak tartod az Istennel töltött időt, mint a családoddal töltött időt?

Igen, a családdal töltött idő nagyon fontos és értékes. Az Exodus 90 célja, hogy segítsen megszabadulni a rabszolgaságtól, hogy ne rabolj el több időt a családodtól. Az Istennel töltött idő azonban nem „ellopott” idő. Az ima egy módja annak, hogy elismerd azt, aki minden idejét megadja neked. Igazságosság kérdése, hogy az időnk egy részét kizárólag neki kell visszaadnunk.

Napi szentóra

Hogyan fog kinézni a napi ima? E lelkigyakorlat során arra kapsz meghívást, hogy kötelezd el magad napi egy szentóra mellett. Ha nem tudsz egy teljes szentórát elvégezni egy adott napon, szánj rá annyit, amennyit csak tudsz A húszperces néma szemlélődő ima megtartása a minimum gyakorlat azokon a napokon, amikor nem lehet teljes szentórát kitölteni. Amikor a teljes szentórát tartod, ezen belül legalább 20 percet szánj csendes szemlélődő imára, Istennel való személyes beszélgetésben.

Ideális esetben a mindennapi szentórákat szentségimádással kell eltölteni az Eucharisztiában rejtőző Úrral – akár kiállított monstranciában, akár egy tabernákulum előtt. Ha egyik lehetőség sem áll rendelkezésre, akkor „menj be a szobádba, csukd be az ajtót, és imádkozz Atyádhoz, aki a rejtekben van; és a te Atyád, aki lát a rejtekben, megjutalmaz téged” (Máté 6,6).

A napi szentóra felépítéséről bővebben lásd az Útmutató „Hogyan imádkozzuk a szentórát” című részét.

Csendes szemlélődő ima

A csendes szemlélődő ima különbözik a szóbeli és fejben végzett imától, mivel tovább megy a Krisztussal való egyesülés felé (lásd KEK 2708). „A szemlélődő ima Isten Igéjének meghallgatása ” (KEK 2716). Csendben és Urunkkal folytatott párbeszédben eltöltött idő. A szemlélődő ima „messze nem passzív”. Inkább „egy gyermek szeretetteljes ragaszkodása. Részvétel abban az »igen«-ben, amelyet a Fiú mond ki” (KEK 2716). Az szóbeli ima „a kontemplatív ima kezdeti formája” (KEK 2704), de ezek mindegyike – mind a szemlélődő, mind a szóbeli ima – egyedi célt szolgál.

Az szóbeli imát túl gyakran csak monológként gyakorolják; egy kérés Urunkhoz, amely nem vár választ. Az elmélkedő ima, „az imádságos reflexió egy formája” (KEK 2708), akár a kontemplatív ima helyettesítőjévé is válhat, mintha az Istennel való beszélgetés csak a legszentebbeknek lenne fenntartva, és nem a normális „mindennapi” keresztény embernek. Amikor minden szentórát szóbeli imával kezdesz, és az átmegy a meditatív imára, hagyj elég időt Istennek, hogy csendes párbeszédre vezessen önmagával. A csendes imádságnak ez az ideje lehetőséget ad Istennek, hogy szóljon hozzád, és lehetőséget ad neked arra, hogy meghallgasd. Kontextust biztosít egy apához és fiához illő egészséges beszélgetéshez. Ebben a csendes imában „lehullanak álarcaink, és visszafordítjuk szívünket az Úrhoz, aki szeret minket, hogy átadjuk magunkat neki mint felajánlást, amelyet Ő megtisztít és átalakít” (KEK 2711).

Szabadságra vágysz? Szeretnéd, hogy megváltozzon az életed? Akkor légy elkötelezett a mindennapi őszinte és fenntartás nélküli, csendes imádságban, amely alatt kifejezheted szereteted az Úr iránt, és engedheted, hogy Ő szeressen téged. Egyedül ő tud elvezetni téged a szabadságra, amelyre teremtve lettél.

Ezek a gyakorlatok megkövetelik, hogy a minden napi szentórából legalább húsz percet szentelj a szemlélődő imára. Ha egy adott napon csak húsz percnyi imát tudsz imádkozni (szemben a teljes szent órával), akkor e húsz percedet kifejezetten a megszakítás nélküli, csendes, szemlélődő imának kell szentelni, megfelelő helyen.

Az imában töltött idő döntő lesz. Ne hagyd magad félrevezetni, hogy azt gondold, nincs időd. „Az ember nem csak akkor kezdi el a szemlélődő imát, ha ideje engedi: szán időt az Úrra, azzal a szilárd elhatározással, hogy nem adja fel, bármilyen megpróbáltatásba és szárazságba esik is” (KEK 2710). Meg tudod csinálni. Isten megadja neked a kegyelmet, ha minden nap megjelensz az imán, és hajlandó vagy befogadni azt.

Egyelőre vegyél egy lélegzetet, és gondolkodj el Krisztusnak ezeken a kihívással teli szavain: „Nem tudtatok velem egy órát virrasztani? Virrasszatok és imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek” (Máté 26,40–41).